Inspiráló idézetek

 

"Mikor sikerült kimondanod, ami fájt? Mikor hallgatott meg valaki? Mikor tudtál úgy beszélni, hogy nem panaszkodtál, csak megosztottad a környezeteddel azt, ami igazán bántott? Mikor figyelt rád valaki úgy, hogy közben nem magára gondolt, hanem minden szeretetével, segítő szándékával feléd fordult, és tudta, hogy segít neked már azzal is, hogy meghallgat? Ha az ember valakit meghallgat: könnyít rajta. Volt már, hogy valaki meghallgatott? Ugye, milyen csodálatos? Nem ő szónokolt - hanem téged hallgatott. És jobb volt utána. Megkönnyebbültél. Felemelte a lelkedet." Müller Péter

 

"Mindenki - kivétel nélkül - akivel találkozol azért jelenik meg az életedben, hogy meglásd magad benne... csak Te inkább behunyod a szemed...
Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, ("én jobban csinálnám", megváltoztatnám stb.) az ÖNMAGAMBAN VAN. Minden tehát, amit én kritizálok a másikban, ami ellen harcolok, az bennem van.
Mindaz, amit egy másik személy kritizál bennem, harcol ellene, meg akar változtatni - amennyiben ez engem sért, bánt, érint stb. - az NINCS FELDOLGOZVA BENNEM, NINCS MEGOLDVA BENNEM. Ilyenkor az EGO sérül, mert az EGO-m erős.
Mindaz, amit egy másik személy kritizál bennem, harcol ellene, meg akar változtatni - azonban ez engem nem sért, bánt, érint stb. - akkor az az Ő PROBLÉMÁJA, FELDOLGOZATLANSÁGA, tökéletlensége, melyet kivetít rám, mert önmaga nem tud, nem mer szembenézni vele.
Minden, amit én a másikban szeretek, MAGAMBAN VAN MEG, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az egylényegűségünk mutatkozik meg.
Az életért vállalt teljes felelősség azt jelenti, hogy az életedben minden - csupán mert az életedben jelen van - a te felelősséged. Tulajdonképpen az egész Világ a te teremtményed.
Amennyiben felvállalod a felelősséget az életedért, azaz mindenért amit látsz, hallasz, ízlelsz, érintesz vagy bárhogyan megtapasztalsz - az a te felelősséged, mivel jelen van az életedben. Ez azt jelenti, hogy bármit, amit tapasztalsz, és esetleg nem tetszik - orvosolhatsz. Ezek a dolgok nem léteznek a szó szoros értelmében, csupán a te belső kivetítéseid. A probléma nem velük van, hanem veled, és ahhoz, hogy megváltozzanak, magadat kell megváltoztatnod.
Ha javítani akarsz az életeden, meg kell gyógyítani azt. Ha meg szeretnél valakit gyógyítani, saját magad gyógyításával tudsz segíteni rajta.
Szeretni önmagunkat a legerősebb módja saját fejlődésünknek, és ahogy mi fejlődünk, úgy javul a világunk is."

 

„Képzeljük el, hogy kicsiny követ dobunk egy csendes tó vizébe, és az hullám fodrokat kelt. Aztán egy idő után, amikor a hullámok elülnek, újabb követ dobunk a vízbe. Pontosan ez történik, amikor a tiszta csend mezőjébe lépünk és szándékainkat bevisszük oda. Ebben a csendben még a leggyengébb óhaj is hullámokat kelt. (...) Ha azonban az ember nem tapasztalja meg a csendet a tudatában, viharos tenger lesz a gondolatvilága. Ebbe a kavargásba nem kavicsot, hanem akár egész épületet belehajíthat, akkor sem történik észrevehető változás.” Deepah Chopra

 

"Először nekünk kell megváltoznunk. Nem szabad arra várnunk,

hogy mások megváltoznak és jobb emberré válnak.

Egyszerűen az időnket vesztegetjük. Semmi és senki nem fog

megváltozni mindaddig, míg mi magunk nem változunk meg.

 Mit jelent az, hogy nekünk kell először megváltoznunk, mégpedig azonnal?

Hinnünk kell abban, hogy mindenki sürgősen a szeretetünkre, a szolgálatunkra,

a védelmünkre szorul. Ezért el kell fogadnunk egymást,

 meg kell értenünk egymást, gondoskodnunk kell egymásról,

 meg kell védenünk egymást, meg kell áldanunk és

inspirálnunk kell egymást. Nekünk kell megtennünk az első lépést.

Arra van szükség, hogy mind önzetlenebbé és bölcsebbé váljunk,

arra van szükség, hogy megtanuljunk hosszú távon gondolkodni.

 Ha bölcsen, az élet minden területét nektárral itatjuk át,

 bizonyosan mindenhol nektárt szüretelhetünk."

Aki nem egész az FÉL!
Aki fél az beteg lesz. A betegség alapja a félelem.
Minden betegség hátterében lelki ok húzódik meg, tehát valamilyen szempontból kiestem a harmóniából. S ha nem vagyok önmagammal harmóniában, akkor természetesen diszharmóniában vagyok. A felbillent egyensúly valamilyen betegséget produkál. A betegség arra tanít, hogy „megfejlődjek” egy helyzetet. Az életben megrekedtem valahol, nem tudok rugalmasan reagálni egy adott kihívásra. A betegség tanítás arra vonatkozóan, hogy hol és milyen módon ártottam elsősorban önmagamnak és hol, milyen módon nem vettem komolyan magamat, és természetesen miért nem szeretem magamat?

Abban a pillanatban, ha a betegséggel nem harcolni kezdünk, hanem barátnak tekintjük, egy segítségnyújtásnak, egy tanító jelzésnek, egy olyan szimbólumnak amely által többek lehetünk, abban a pillanatban a betegség megtette azt, amiért keletkezett, nevezetesen: hogy EGÉSZEBBÉ VÁLJUNK!
A betegség az mindig egy rész belőlünk, amit elnyomunk.”

 

 

Keresés

© 2013 Minden jog fenntartva.